A mai napon a Magyarországi Oracle Felhasználók Egyesületének (HOUG) éves rendezvényén vettem részt, ahol többek közt erről is szó esett.
Az előadások sora a Klebersberg Központ vezetőjének a prezentációjával kezdődött „Digitalizáció az állami intézményfentartásban” címmel.

Két iskoláskorú gyermek édesapjaként és az oktatási rendszerünk nagy kritikusaként érdeklődve hallgattam a 45 630db notebook (ebből HP 20 000 db, Lenovo 8000 db, Dell 17630db) és 24 000 tanuló tablet + 800 db tárolószekrény pedagógusoknak valamint a diákoknak történő kiosztását, a pedagógusok négyszintű digitalizációs továbbképzését valamint az SDA Zrt. által fejlesztett nagysikerű Kréta rendszer moduljainak bemutatását, de nem lettem meggyőzve.

Örülök, hogy vannak próbálkozások, de olyan érzésem volt, mintha gördeszkával próbálnánk elérni a száguldó vonatot. Azért drukkolok.

A „Digitalizáció a bankszektorban” című előadásból megtudhattuk, hogy a mobiltelefon lesz az elsődleges, szinte kizárólagos eszköz, amivel a netet használjuk. Ebben a folyamatban pedig felértékelődik a bizalom, ahol az ügyfél már nem fogja tudni, hogy vajon egy valós emberrel vagy pedig egy chatbottal kommunikál.

A következő évek várható nagy dobása a járművel kapcsolatos adatok gyűjtése és feldolgozása lesz, mondta az Inventure Automotive ügyvezetője.
Jókat mosolyogtunk egy komoly szemétszállító céggel történ együttműködés „következményein”, miután felszerelték egy ilyen adatgyűjtő plusz eszközzel a járműveiket.
Persze a leleményes sofőrök mikor oda is mentek szemétért, ahová nem kellett volna, alufóliával próbálták leárnyékolni az eszközt.
Viszont a kuka emelő szerkezet működött, amit a rendszer rögzített, csak épp a jármű nem volt a térképen és akkor még a tankolásos okosságokról nem is írtam.

Számomra a legmegdöbbentőbb mégis Molnár Balázs (Oracle) előadása volt a „Machine Learning” és a „Deep Learning” témakörében. Bár húsz perc alatt nem sikerült megértenem a neurális hálók és az eredményként megszülető mátrixok összefüggéseit, az tisztán látszott, hogy a „gép” képes a megadott minták alapján megtalálni a helyes eredményt. Mindez csak a minták számának és a kapacitásnak függvénye.

Tehát például ha sok fényképet adunk meg, mint bement és megmondjuk, hogy a képen milyen korú és nemű ember szerepel, a gép egy idő után ezt magától is tudni fogja. A döbbenetes, hogy ez visszafelé is működik. Ha egy 52 éves kanadai fehér nő képét kérjük a géptől, a program rajzol nekünk egy ilyet. Egy olyan emberét, aki sohasem létezett.

Délutáni előadásokból kiemelném Nagy Ádám (K&H bank) „Kiberbűnözési trendek/technikák 2018/2019” című előadását, ahol megtudhattuk az alábbi nagyon is valós tényeket:

Zsarolóvírusok

• Az elkövetett támadások száma 2018-ban 300%-al nőtt
• 2019-ben átlagosan 14 másodpercenként vált valaki zsarolóvírus áldozatává
• A variánsok száma 46%-al emelkedett

Mobiltelefonok

• Egyre több bűnözői csoport fordul a telefonok és tabletek felé
• Folyamatosan nő a mobiltelefonokra kifejlesztett csaló programok (Mobil malware) száma
• Az Androidos készülékek kevesebb mint 20%-a van frissítve, azaz sebezhető

IOT (Internet of Things)

• A gyárilag beállított és megadott otthoni routerek nagyon könnyen feltörhetők, jelszócsere ajánlott
• 800%-os emelkedés a támadások számában
• Észrevehetetlen támadások, hanyag gyártók

Végül pedig az adathalászat már elérte azt a szintet, hogy szinte nem is lehet megmondani, hogy az adott email amiben szerepel egy link vagy csatolmány, hamis.

Például a közösségi médiákból összegyűjtött adatok alapján kapsz egy levelet egy volt gimnáziumi osztálytársadtól (hol tanultál) hogy a cégednél (ami a munkahelyed) van egy nyitott pozíció (mert meg van hirdetve) és a régi ismertség alapján juttasd már el a (csatolt, tökéletes, pontosan és jól megfogalmazott) önéletrajzát a HR-re.

Minden levél egyedi, a téma munkakörhöz illő, személyes hangvételű és a helyesírás is tökéletes. Magyarul. Hol vannak már a nigériai csalók.

Ismét bepillantást nyerhettem, a szép új világba, ahol már egyre kevésbé lehet megkülönböztetni a létezőt a nem létezőtől…