Az iskolában megtanuljuk, hogy amit tanulunk, az felesleges, unalmas, úgysem tudjuk visszamondani és egyébként is, „mire fogjuk majd ezt használni”? 

Többnyire semmire.

A héten zajlik a londoni Learning Technologies konferencia, igaz, csak online, de ha nem lenne ez a vírus dolog, biztosan elmentem volna személyesen is, ahogy tavaly tettem. 

Nekem teljesen új az a közeg, ahol az ember azt érzi, hogy valamit meg akarnak neki tanítani és ehhez a legjobb módszert keresik, ráadásul amire az idődet és energiádat szánod, abból még profitálhatsz is. Mindez pedig érted van, aki tanulni akarsz, nem pedig azért, aki tanítani.

A Saffron Interactive nevű cég igazgatója illetve projekt menedzsere, Noorie Sazen és Jessica Anderson az alábbi, 5 lépésből álló folyamatban látja azt a leghatékonyabb módszert, ahol a hallgató motivációja a legmagasabb haszonnal párosul:

1. Teszteld a hallgatóságod

Az első és legfontosabb, amivel kezdened kell, az a kíváncsiság felkeltése. Ha a tanuló megérti, hogy az a dolog amiről hallani fog, segíti a fejlődésben, a munkájában, bármiben és ebben segítséget tudsz nyújtani, akkor megjön az étvágya a mondanivalódhoz. 

Tegyél fel olyan kérdéseket, melyek rávilágítanak a tudásbeli hiányosságaira és mondd el, hogy mire fog választ kapni.

2. Teremts támogató környezetet

A digitális környezet tökéletes választás ahhoz, hogy a tanuló igényeihez tudjuk igazítani az ismeret átadást. A hallgatónak megvan a szabadsága az út megválasztására, a célja eléréséhez, az anyagok újbóli megnézésére vagy átugrására, ugyanakkor az interaktivitást is számos kérdőív, teszt, feladat támogatja.

A technikai feltételeken túl nagyon fontos a tananyag finomhangolása, melyhez az elvégzett tanfolyamok és visszajelző kérdéssorok nagyon jó visszacsatolást adnak. Milyen előzetes tudás szükséges az induláshoz, mennyire legyen komplex vagy terjedelmes a tananyag? Mennyire volt nehéz vagy unalmas? A visszajelzések birtokában aztán méginkább támogatóvá tudjuk tenni az ismeretátadást.

3. Légy jelen

Nagyon nehéz megtalálni a helyes egyensúlyt az ismeretátadásban. Az oktató szempontjából nyilván az a legkényelmesebb, hogy legyártja a tananyagot és a hozzá tartozó teszteket és a téma a részéről le is van zárva.

A legjobb azonban az, ha hagyjuk a tanulót elindulni a felfedező útra, ugyanakkor nem hagyjuk magára a sötétben. Tudasd a hallgatóddal, hogy mindig jelen vagy, elérhető vagy, támogasd, válaszolj a kérdéseire minél hamarabb.

4. Hagyd alkotni

Próbálj a tananyag köré egy olyan tanulócsoportot kiépíteni, amelynek tagjai képesek és fognak is kommunikálni egymással. Ugyanakkor a tanultak beépítése, megértése, alkalmazása leginkább a gyakorlatban tud megtörténni, ezért nincs annál jobb, ha csoportosan oldanak meg egy feladatot, vagy közösen alkotnak meg valamit a hallgatók annak az ismeretnek a segítségével, amit éppen elsajátítottak.

Az ehhez szükséges feltételeket, környezetet, indulást azonban neked kell biztosítani.

5. Passzív hallgatóból aktív oktató

A tanulás folyamatában a passzív ismeret fogyasztóból feladatok elvégzése által formálj olyan aktív résztvevőt, aki gyakorlatban is hozzájárul a tartalom és a módszer fejlesztéséhez. Teremtsd meg a helyét és idejét a reagálásnak, a visszajelzésnek mind feléd, mind saját maga felé. Ezen mindenki csak nyer. Nagyon hamar ki fog derülni, hogy mire kellene nagyobb hagsúlyt fektetni és mire kevesebbet.

Adj lehetőséget arra, hogy ő is hozzátegyen az oktatási anyaghoz, készítsen kérdéseket, magyarázatokat, feladatokat.

Ha jól csinálod a dolgokat, a tananyagod élő lesz és mind a hallgató, mind az oktató egyre inkább motivált.